A héten kerülnek számfejtésre és kifizetésre a januári bérek, mely kapcsán sok munkáltatónak fejtörést okoz, hogy kötelező alapbérként a minimálbért vagy pedig a jóval nagyobb összegű garantált bérminimumot kell a munkavállaló részére megadnia. A kérdés eldöntése minden korábbinál jobban zsebbe vágó, hiszen 2017. január 1-től a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII.15.) Korm. rendelet alapján a havi minimálbér 127.500,-Ft, míg a garantált bérminimum havi összege 161.000,-Ft teljes munkaidős foglalkoztatás esetén.
Mi a garantált bérminimum?
A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott és középfokú iskolai végzettséggel, vagy a jogszabály, illetve a munkáltató által meghatározott szakképzettséggel rendelkező munkavállaló részére minimálisan megállapítandó alapbér összege. Tehát a garantált bérminimum nem a bér megfizetésére, hanem az alapbér meghatározására vonatkozó szabály, melyet a munkaszerződésben szükséges rögzíteni.
Kinek jár a garantált bérminimum?
Az, hogy a munkavállaló jogosult garantált bérminimumra vagy sem két dolog egyidejű fennállásától függ:
- a munkavállaló olyan munkakört tölt be, mely legalább középfokú iskolai végzettséghez, illetve szakképzettséghez kötött
- a munkavállaló rendelkezik is ezzel a középfokú iskolai végzettséggel vagy szakképzettséggel.
Ha a két feltétel egyike nem teljesül a munkavállaló nem jogosult garantált bérminimumra.
Például, ha a munkavállaló bolti eladó munkakört tölt be, mely a kereskedelemre vonatkozó ágazati és a tevékenység végzésére vonatkozó képesítéssel kapcsolatos jogszabályok alapján szakképzettséghez kötött, de ő maga fodrász szakképzettséggel rendelkezik, a munkavállaló nem lesz jogosult a garantált bérminimumra.
Ugyanígy nem jogosult garantált bérminimumra az a munkavállaló sem, aki egyetemi diplomával rendelkezik és call center munkatárs munkakört tölt be, hiszen a call center munkatárs a jogszabályok alapján szakképzettséghez nem kötött munkakör.
Teljesen egyértelmű, hogy a betanított munkásként foglalkoztatott munkavállaló nem jogosult garantált bérminimumra [Kúria Mfv. I. 10.483/2011.]
Ha a felek a munkaszerződésben a munkakört „betanított bolti eladó”-ként határozták meg, annak ellenére, hogy ténylegesen a munkavállaló rendelkezik a jogszabály által meghatározott középfokú szakképzettséggel jogosult a garantált bérminimumra, hiszen esetében a garantált bérminimumra való jogosultság kettős konjunktív feltétele teljesül [Mfv.III.10.034/2013/3.szám]
Ugyanakkor – ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.II.10.923/2010 ítéletében is kifejtette – a munkavállaló jogosult a garantált bérminimumra akkor is, ha a munkáltató semmilyen formában nem írta elő a munkakörök betöltése feltételéül a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget, de a gyakorlatban ténylegesen elvárta, azaz „szakképzettségi követelményt” alkalmazott: „A garantált bérminimum alkalmazása szempontjából szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképzettségi követelményt alkalmaz.”
Vagyis amennyiben a munkáltató szakképzettségi követelményt alkalmaz és a munkavállaló rendelkezik is az adott munkakör tekintetében meghatározott középfokú (szak)képesítéssel a garantált bérminimumot kötelező alkalmazni.
Bár a munkaügyi hatóságnak korábban volt olyan ellenőrzési gyakorlata miszerint jár a garantált bérminimum, ha a munkavállaló olyan munkakört tölt be, melyhez középfokú iskolai végzettség, illetve középfokú szakképzettség szükséges, de ő maga ténylegesen nem rendelkezik a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, vagy szakképzettséggel, azonban ezt a gyakorlatát a Legfelsőbb Bíróság Mfv. II.10.311/2010 ítélete megváltoztatta. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a garantált bérminimumra jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképzettséggel a munkavállaló ténylegesen rendelkezik is.
A FEOR számok alapján kell-e megállapítani azt, hogy egy munkakör szakképzettséghez kötött vagy sem?
A FEOR, vagyis a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere célja a munkaviszony során meghatározott munkakör egységes szempont szerint történő, elsődlegesen statisztikai célú besorolása. A FEOR besorolások kapcsán készített KSH útmutatók kétségtelenül segítségül szolgálhatnak annak eldöntésében, hogy a betöltött munkakör kapcsán milyen ágazati, szakképzettségbeli szempontokra érdemes figyelni, ugyanakkor nem a FEOR számok alapján kell azt eldönteni, hogy az adott munkakör szakképzettséghez kötött vagy sem, hanem minden esetben az adott tevékenységet szabályozó ágazati jogszabályok alapján. Amennyiben ágazati vagy a tevékenység végzésére vonatkozó képesítéssel kapcsolatos jogszabály alapján pld. egy recepciós munkakör betöltése nem igényel szakképzettség, ugyanakkor a munkáltató a kiválasztási folyamat vagy a munkaköri leírás során előírta, hogy a munkakör középfokú végzettséggel (pld. érettségi) tölthető be és a kiválasztott munkavállaló is rendelkezik, ezen középfokú végzettséggel kötelező a garantált bérminimum biztosítása.
Megfelelő-e az, ha az alapbér kevesebb a garantált bérminimumnál, de a kifizetés során az egyéb díjazási elemekkel a garantált bérminimum összege biztosított?
Amennyiben a munkavállaló garantált bérminimumra jogosult, akkor a munkaszerződésében szereplő alapbért ennek megfelelően kötelesek megállapítani a felek, vagyis nem megfelelő az, ha az alapbér kevesebb, mint a garantált bérminimum, de a teljesített munkaidő alapján járó bérpótlékokkal és egyéb díjazási elemekkel a kifizetésre kerülő összeg eléri a garantált bérminimum összegét. A garantált bérminimum az alapbér megállapítására és nem a bérfizetésre vonatkozó szabály.
Melyik iskolai végzettség, illetve szakképzettség minősül középfokúnak?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (6) bekezdése szerint a középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett. Az OKJ-s szakképzettségek az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint egy hét számjegyből álló azonosítószámmal rendelkeznek, melynek első két számjegye jelöli a szakképzettség szintjét. A 34-es, vagy ennél nagyobb számmal kezdődő azonosítószám középfokú szakképzettséget jelöl.
Vagyis attól, hogy egy munkavállaló rendelkezik OKJ bizonyítvánnyal, még nem biztos, hogy jogosult is garantált bérminimumra, hiszen a jogosultság tekintetében annak is jelentősége van, hogy a szakképzettség alap- vagy középfokú.
Ugyanakkor az Országos Képzési Jegyzékben szereplő azonosítószámok a FEOR számokhoz hasonlóan a kérdés eldöntése kapcsán mindenképpen a munkáltató segítségére lehetnek, de kizárólagosan nem döntik el kérdést, mert azt sok esetben magasabb rendű jogszabályok szabályozzák, ahogy erre a Kúria Mfv. II. 10.019/2012 ítéletében az alábbiak szerint mutatott rá:
„A szakképzettséghez kötött munkakörök – az adott munkakörre vonatkozó jogszabály szerint – más-más fokú, illetve szintű szakképesítéssel tölthetők be, így a jogszabály előírhatja, hogy csak felsőfokú szakképesítéssel vagy legalább középfokú szakképesítéssel kell rendelkezni az adott munkakör betöltőjének, de elegendő lehet alapfokú képesítés is. Az iskolai végzettség, illetve szakképzettség fokának meghatározása a felsőoktatásról, a közoktatásról, illetve a szakképzésről szóló törvényeken alapul, amely nem azonos a […] rendeletben szabályozott Országos Képzési Jegyzék által használt szakképzettségi szintekre vonatkozó megkülönböztetéssel.”
A jogosítvány szakképzettségnek minősül-e?
Álláspontunk szerint a jogosítvány nem minősül szakképzettségnek, így az olyan munkakörökben, amelyek betöltése jogosítványhoz kötöttek nem, vagy ha igen, akkor nem a jogosítvány alapján jogosult a munkavállaló a garantált bérminimumra. Pld. egy tehergépjármű vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállaló nem a jogosítványa, hanem ezen jogosítvány mellé megkövetelt és a munkavállaló által birtokolt olyan további és szükséges képesítések alapján lehet jogosult a garantált bérminimumra, mint amilyen pld. az emelőgép kezelői szakképzettség emelőhátfalas tehergépjárművek esetében.