Az Európai Uniós csatlakozás óta soha nem volt olyan látványos a Visegrádi Négyek együttműködése, mint napjainkban. A vezetők gyakori találkozását a migráns váltság váltotta ki, de a tanácskozásokon gazdasági kérdések is napirendre kerülnek.
Az unió országainak és így a V4-ek gazdaságának is egyik jellemzője a minimálbér, melynek alakulását jogszabályhoz kötik. A minimálbérből következtetni lehet az átlagkeresetekre, mivel az arányában magasabb minimálbér ösztönző lehet arra, hogy az adott ország átlagkeresetei gyorsabban növekedjenek.
Tényleg segíthet a minimálbér?
Egyes szakértők véleménye szerint a minimálbér-emelés növeli az alacsony keresetű emberek jövedelmét, ugyanakkor a megemelkedett bérköltség miatt vállalatok zárhatnak be és elbocsátások történhetnek, derült ki Harasztosi Péter (Magyar Nemzeti Bank) és Lindner Attila (UC Berkeley) 2015-ben készített tanulmányából. A korábbi tapasztalatok rámutatnak, hogy mekkorák ezek az ellentétes hatások. Magyarországon a minimálbér 2000-ben még csak 25 500 forint volt, 2002-re a duplájára, 50 ezer forintra emelkedett. A foglalkoztatás 4,3 százalékponttal jobban csökkent ott, ahol megemelték a minimálbért és az a cég, aki ezt nem tudta kigazdálkodni, 2002-re bezárt. Összességében azonban elmondható, hogy az alacsonykeresetűek jól jártak a minimálbér-emeléssel.
A tanulmány a következő linken érhető el: https://ipl.econ.duke.edu/seminars/system/files/seminars/1070.pdf
Minimálbérek a V4-eknél
Az unió többi tagországához képest a V4-ek minimálbérei nagyságrendileg nem mutatnak jelentős eltérést. A WSI (Wirtschafts- und Sozalwissenschaftliche Institut Minimum Wage Databese (Minimum bér adatbázis) – elemzéséből látható, hogy a 2016. július 27-i összehasonlításban a magyar minimálbér még a V4 országok között is az utolsó helyen áll.
(A táblázatban megadott minimálbérek a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkoznak.)
V4 országok minimálbérének alakulása 2016-ban (Euro- Forint)
A magyarországi minimálbér a nyugati országokétól nagymértékben elmarad, de a V4 országok viszonylatában is alacsony, a lengyel minimálbérnél 27%-al, a szlováktól pedig több mint 12%-al kisebb.
|
Ország név
|
2016 (átlag) Forint
|
2016. (átlag) Euro
|
|
Magyarország
|
111.000
|
358
|
|
Lengyelország
|
134.186
|
442
|
|
Csehország
|
112.967
|
363
|
|
Szlovákia
|
125.517
|
405
|
Forrás: WSI minimum wage database
V4 országok minimálbérei 1999 és 2016 között
2010-től Szlovákiában 31%-al, Lengyelországban 30%-al, Magyarországon 29%-al, Csehországban pedig 21%-al emelkedett a minimálbér.
Magyarországon az 1999 – 2016-os időszakot nézve a minimálbér legalacsonyabb értéke 27.553 Ft /hó volt, ennél csak Szlovákiában volt alacsonyabb, 21.360 Ft/hó. Szlovákia gazdasági erősödését mutatja, hogy 17 év alatt a gazdaság fellendülésnek köszönhetően, csaknem hatszorosára emelkedett a minimálbér. 2017-ben a Szlovák kormány 30 Euróval emeli a minimálbért, átszámolva 133000 forintra. Lengyelországban 1999-ben 49.183 Ft/hó, míg Csehországban 28.487 Ft/hó volt a minimálbér. 2016-ra a legmagasabb értéket Lengyelország mutatja, ahol 134.186 forintnak megfelelő Zloty-t kaphatnak a minimálbérből élők havonta. A növekedés mindegyik országban többszörös fejlődést mutat, az országok minimálbérei nagyságrendileg azonos szinten vannak.
(A Zloty és Cseh korona értékeket átszámoltuk forintra, a könnyebb összehasonlítás kedvéért)
|
Ország neve
|
2016 (Ft)
|
Legalacsonyabb a 17 év alatt (Ft)
|
|
Magyarország
|
111.000
|
27.553
|
|
Lengyelország
|
134.186
|
49.183
|
|
Szlovákia
|
125.517
|
21.360
|
|
Csehország
|
112.967
|
28.487
|
Forrás: WSI minimum wage database
A fenti összehasonlításokból látható, hogy a V4 országok egymáshoz viszonyított minimálbér értékei, akármelyik évet vesszük alapul, nem mutatnak kiugró eltéréseket. Ugyanakkor ez a bér mindegyik V4 országban csak nagyon alacsony életszínvonalra elegendő. A szakszervezetek és szakemberek mindenhol két megoldást javasolnak a fenti problémák megoldására. Az egyik, hogy jelentős és azonnali béremelés, mely megoldná a hiányszakmák okozta nehézségeket is, a másik megoldás a munkabéreket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó további csökkentése.