BDO munkaügyi portál

Írásbeli figyelmeztetés alkalmazása kollektív szerződés, illetve munkaszerződéses megállapodás hiányában

2018. augusztus 14. 11:51
Szerző(k): Muhoray Beáta
munkaügyi portál

A Kúria az Mfv.I.10.354/2017. számú ügyben hozott döntésében kimondja, hogy az írásbeli figyelmeztetés a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából eredő olyan munkafegyelmet biztosító eszköz, amellyel felhívja a munkavállalója figyelmét az általa helytelenített magatartástól való tartózkodásra, illetve a szabályszegést a rosszallása kifejezésével szankcionálja. Ebből következően a munkáltató az írásbeli figyelmeztetés jogával kollektív szerződés, illetve munkaszerződés felhatalmazásának hiányában is élhet.

Az ügyben a munkáltató a munkavállalót közel négy éves időtartamra felmentette a munkavégzési kötelezettsége alól, mely időszak alatt a munkavállaló kizárólag érdekképviseleti munkát végzett. Majd a munkáltató a munkavégzés alól felmentést megszüntetve 2013. július 3-ától ismételten munkába kívánta állítani a munkavállalót, melynek a munkavállaló nem tett eleget, ezért a munkáltatói jogkör gyakorlója 2013. július 29-én írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Ennek indokolása szerint a munkavállaló a magatartásával megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. § (2) bekezdése szerinti tisztességes eljárás és kölcsönös együttműködés követelményét, továbbá figyelmen kívül hagyta azt az elvárást, amely szerint a másik fél jogát, jogos érdekét sértő magatartásoktól tartózkodni köteles. A munkavállaló az írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését kérte, amit mind az első, mind a másodfokú hatóság elutasított, majd a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria az Mt. 56. § megsértését vizsgálta.

Az Mt. 52. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkavégzés céljából történő rendelkezésre állás, a vonatkozó szabályok, előírások, utasítások szerinti munkavégzés, a munkatársakkal való együttműködés. Az Mt. 11. §-ban rögzített munkáltatót megillető ellenőrzési jog kiterjed a fenti kötelezettségek betartásának ellenőrzésére, mellyel összefüggésben megilleti az a jog, hogy kötelezettségszegések esetén megkövetelje a munkavégzésre és együttműködésre vonatkozó fenti előírások betartását. Ennek eszköze a munkavállaló figyelmének erre történő felhívása, amely intézkedés tehát a munkavégzés szükséges feltételeit, köztük a munkarendet, munkafegyelmet hivatott fenntartani. Ezt a munkáltató szóban és írásban is alkalmazhatja az Mt. 22. § (1) bekezdés alapján. Írásba foglalása esetén pedig annak a személyi anyagban történő elhelyezése nem jogellenes a munkaviszony tartós és bizalmi jellegére tekintettel.

A rosszallásban jelentkező hátrány azonban nem azonos az Mt. 56. § (1) bekezdésben foglalt hátrányos jogkövetkezménnyel, mely a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés alapján a kötelezettségszegés súlyával arányos, annak következményeként alkalmazott hátrányt magában hordozó munkáltatói intézkedés. Az intézkedés maga egy szankció, amely lehet erkölcsi, avagy anyagi. Az Mt. 56. § (1) bekezdés alapján hátrányos jogkövetkezményként ismert a gyakorlatban erkölcsi szankció (megrovás, írásbeli figyelmeztetés elnevezéssel).

A munkáltatót megillető fegyelmezési jog sérelmével járna ugyanakkor az írásbeli figyelmeztetés perbeli esetben való jogellenessége megállapítása. A munkafegyelem biztosításának ezen hathatós eszköze hiányozna kollektív szerződéssel nem rendelkező vagy munkaszerződésben erre vonatkozó kikötést nem tartalmazó munkáltatóknál. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.

További info:
http://lb.hu/hu/sajto/tajekoztato-irasbeli-figyelmeztetes-jogellenessegenek-jogkovetkezmenyei-targyaban-kuria-mi