A nyár közeledtével megszaporodnak a diákok szünidei foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések. Ilyenkor a hallgatók foglalkoztatásával kapcsolatos feltételekről jellemzően sok szó esik, ugyanakkor a külföldi (harmadik országbeli) hallgatók foglalkoztatásáról már lényegesen kevesebb, holott a rájuk vonatkozó foglalkoztatási lehetőségek tárgyalása rendhagyó jellegük okán is indokolt.
Külföldi (harmadik országbeli) diákok foglalkoztatása nemzetközi diákszervezeten keresztül
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 15. § (1) bekezdésének 11. pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához.
Ezen foglalkoztatási forma kapcsán olyan harmadik országbeli diákok – a foglalkoztatónál történő – szakmai gyakorlat keretében való foglalkoztatásáról van szó, akik valamely Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli államban rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal és egy nemzetközi diákszervezet által koordináltan teljesítik a szakmai gyakorlatot a magyar foglalkoztatónál.
Főszabály szerint a fogadó munkáltatónak nincs bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé, tekintettel arra, hogy a hallgató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint nem lesz biztosított.
Amennyiben a fogadó szervezet saját döntése szerint mégis pénzbeli juttatást kíván nyújtani a hallgató részére, úgy azt adómentesen megteheti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4.4. pontja alapján. A személyi jövedelemadó alól mentes juttatás mindemellett mentes a társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás alól is.
A foglalkoztató a Rendelet 16. § (1)-(2) bekezdései szerint köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek Magyarország területén történő foglalkoztatáshoz a Rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.
Fontosabb nemzetközi diákszervezetek
|
| IAESTE |
The International Association for the Exchange of Students for Technical Experience |
Mérnökhallgatók Nemzetközi Szervezete |
| AIESEC |
Association internationale des étudiants en sciences économiques et commerciales |
Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete |
| ELSA |
The European Law Students’ Association Európai |
Joghallgatók Szervezete |
| ESTIEM |
European Students of Industrial Engineering and Management |
Európai Mérnökök és Műszaki Menedzserek Szervezete |
| AEGEE |
Association des Etats Généraux des Etudiants de l’Europe |
Európai Hallgatók Hálózatának Egyesülete |
Külföldi (harmadik országbeli) diákok foglalkoztatása korábbi LLP és a jelenlegi Erasmus + program keretében
A Rendelet 15. § (1) bekezdésének 18. pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához.
2007-től az Európai Unió egész életen át tartó tanulás programjának (The Lifelong Learning Programme – LLP) keretébe tartoztak a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig programok szakmai gyakorlatai, majd a tavalyi évtől az Erasmus + program biztosít lehetőséget a külföldi szakmai gyakorlat elvégzésére. Az Európai Unió tagállamain kívül programország Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország, a további partnerországok meghatározott kritériumok vagy feltételek mellett vehetnek részt a program egyes tevékenységtípusaiban.
Például az Erasmus + program keretében, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a felsőoktatási hallgatóknak a közösségi munkaerőpiacon szükséges készségek elsajátításához, 2-12 hónap tartamú szakmai gyakorlat támogatására pályázhatnak a hallgatók. A szakmai gyakorlat teljesítésének előfeltétele, hogy a külföldi hallgató, valamint felsőoktatási intézménye továbbá a hazai munkáltató között háromoldalú Képzési megállapodás jöjjön létre. A hallgató az Erasmus ösztöndíjat a külföldi intézményével kötött külön megállapodás alapján kapja, így a szakmai gyakorlatot biztosító intézménynek nem kell hallgatói munkadíjat fizetnie a hozzá érkező szakmai gyakorlatosnak.
A szakmai gyakorlat alatti foglalkoztatásra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadóak. A Képzési megállapodásban a hallgató munkaköre, szervezeti viszonya meghatározható.
Az adózási és társadalombiztosítási szabályok tekintetében, valamint a munkaügyi központ felé történő bejelentést illetően az előző pontban írottak irányadóak.
Külföldi (harmadik országbeli) diákok foglalkoztatása magyarországi nappali tagozatos hallgatói jogviszony alapján
A Rendelet 15. § (1) bekezdésének 12. pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre a Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészeti iskolával, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez.
Ilyen esetben a külföldi (harmadik országbeli) diák foglalkoztatása munkaviszonyban, tanulói jogviszonyban, együttműködési megállapodás, vagy akár hallgatói munkaszerződéssel is történhet.
Munkaügyi ellenőrzések kapcsolódó hatásköri szabályai
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 71. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi megtartásának vizsgálatára a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3.§ (1) r)-s) pontjai alapján.
A Met. 1.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint az eljáró munkaügyi felügyelő jogosult a hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a törvényes foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.
A Rendelet 15.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. A Rendelet 15.§ (4) bekezdése azt is kimondja, hogy „a mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani” Vagyis, ha a munkaügyi ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a külföldi (harmadik országbeli) diák foglalkoztatása a Rendelet 15.§ (1) bekezdésében foglaltak megsértésével valósul meg, a felügyelő a jogviszonyt minősíti és a külföldiek engedélynélküli foglalkoztatására vonatkozó jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra.
Ezen jogkövetkezmények alkalmazása lehet irányadó, ha
- a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi diákszervezeten keresztül szervezett szakmai gyakorlata a tényleges megvalósulásban nem szakmai gyakorlat, hanem egy tényleges, a fogadó munkáltatónál üres pozíció munkaerőpiacot védő szabályok megkerülésével történő betöltése;
- a harmadik országbeli állampolgár LLP és/vagy Erasmus + programtól eltérően kerül foglalkoztatása (12 hónapot meghaladóan, a képzési szerződéstől eltérően, stb.)
- a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik hazai szakiskola, középiskola, alapfokú művészeti iskola, felsőoktatási intézmény tekintetében nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonnyal.
A Met.7/A.§ (1) bekezdése kimondja, hogy ha a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak megtartásának ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, illetve b) pontja szerinti munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, kötelezi a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.
A Met.7/A.§ (2) bekezdése szerint a központi költségvetésbe történő befizetés mértéke
- első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott harmadik országbeli állampolgár részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszeresének, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) nyolcszorosának,
- a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt engedély nélküli foglalkoztatás esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás ismételt megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) nyolcszorosának, de legalább a minimálbér tizenötszörösének megfelelő összeg.
Az átminősítés munkaügyi következményein túlmenően természetesen nem feledkezhetünk meg az adózási kihatásokról sem. Az átminősítés következtében, ha a szakmai gyakorlatról megállapítják, hogy az csak névlegesen szakmai gyakorlat, akkor a korábban tárgyalt adómentesség elveszik, ezáltal a jövedelem személyi jövedelemadó köteles juttatásnak minősül, amely után adott esetben az egyéb közterheket is meg kell fizetni.
Cikkben hivatkozott jogszabályok:
- A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet
- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
- személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény
- a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
- munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény