A Kúria Mfv.III.10.300/2017/6. számú ügyben hozott döntése szerint a munkáltató és a munkavállaló megállapodással jogosultak módosítani a munkáltató által már közölt munkaidő beosztást akár négy napon belül is.
Az Mt. 97.§ (4) bekezdése kimondja, hogy a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Az (5) bekezdés szerint a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.
A konkrét ügyben a munkaügyi ellenőrzés alá vont munkáltatónál a műszakvezetők feladata volt a munkaidő beosztások elkészítése, melyet annak elkészülte után a helyben szokásos módon, az üzemcsarnok faliújságján közölt a munkáltató a munkavállalókkal. Ha a munkaidő-beosztás módosításának szükségessége merült fel, a tárgynapot megelőző négy napon beül a művezetők szóban, személyesen tájékoztatták erről az érintett munkavállalókat, majd kölcsönös megállapodásukat írásba foglalták a módosítást megelőzően. Amennyiben az adott napra vonatkozóan módosították a felek a munkaidő-beosztást, úgy a szóbeli tájékoztatás után az írásbeli megállapodást utólagosan írták alá. A munkaidő-beosztás módosítására a munkáltató formanyomtatványt rendszeresített, amely az eredeti munkaidő-beosztás mellett a kölcsönös megállapodással módosított munkaidő-beosztást is tartalmazta.
Az elsőfokú munkaügyi hatóság megállapította, hogy a munkáltató megsértette az Mt.97.§-ában rögzített munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó szabályokat. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát azzal hagyta helyben, hogy az Mt. 135. § (2) bekezdés d) pontja a 97. § (1) bekezdéstől való eltérést kollektív szerződés hiányában nem engedi, a munkáltató megszegte az Mt. 97. § (5) bekezdése munkaidő-beosztás módosítás szabályait.
A munkaügyi bíróság a hatóságok határozatait hatályon kívül helyezte megállapítva, hogy a négy napon belüli munkaidő-beosztás módosítására a munkavállalókkal való megbeszélést követően került sor. Ugyanakkor a bíróság döntésével igen, de az abban kifejtett jogértelmezésével a Kúria nem értett egyet, az alábbiak okán.
A Kúria értelmezése szerint az ellenőrző hatóság azon érve, miszerint annak ellenére, hogy az Mt. 135.§-ában felsorolt rendelkezések között nem szerepel az Mt.97.§ (5) bekezdése nem értelmezhető kiterjesztő módon akként, hogy a munkáltató és a munkavállaló ne lenne jogosult a munkaidő beosztások módosítása kapcsán megállapodást kötni. A Kúria ítéletének indokolása szerint a törvényhozó azokon a területeken, ahol a kollektív szerződésben vagy a munkavállalóval történő megállapodástól való eltérés lehetőségét korlátozni akarta, ott pontosan – szakasz és bekezdés megjelölésével – meghatározta az adott szabályt, amelyek között a 97. § (5) bekezdése nem szerepel. Mindebből az következik, hogy a munkaidő-beosztás módosítását a felek megállapodása alapján a 97. § (5) bekezdésében foglalt indokok és az ott meghatározott határidő vonatkozásában az Mt. 135. § rendelkezései nem zárják ki. Ez azonban nem jelenti a megállapodás „korlátlanságát”, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló, a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokban írt kötelezettségeit a munkáltató az ilyen tartalmú megállapodások megkötésekor is köteles betartani, a megállapodások nem sérthetik az Mt. más, a munkavállalók szabad rendelkezési jogát biztosító, vagy a munka díjazására vonatkozó szabályokat sem.
Az ügyben kétségtelenül fontos szerepe volt annak a körülménynek, hogy a munkáltató által kezdeményezett, a hatóságok által vizsgált az előzetes beosztástól eltérő munkavégzés minden esetben, az erről szóló megállapodások utólagos írásba foglalása esetén is a felek megállapodásán alapult, a munkavállalóknak lehetőségük volt azt visszautasítani, amiért szankció vagy más retorzió alkalmazására vagy kilátásba helyezésére a munkáltató által nem került sor. A munkaidő-beosztás módosításához kapcsolódó díjazás jogszerűsége nem volt az ellenőrzés tárgya, ezért ezt a munkaügyi bíróság sem vizsgálta és a felülvizsgálati eljárásnak sem képezhette a tárgyát.
További info:
http://lb.hu/hu/sajto/munkaido-beosztas-modositasat-felek-megallapodasa-alapjan-97-ss-5-bekezdeseben-foglalt-indokok