A Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésére vonatkozó 2017. évi országos hatósági ellenőrzés terve szerint a munkavédelmi munkaügyi hatóság 2017. március 1-től egészen 2017. április 30-ig célvizsgálatot tart, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek ellenőrzésére. Az ellenőrzés, ahogy az ellenőrzési terv fogalmaz, mind a tartalmi mind formai szempontok vizsgálatára kiterjed.
Az igazolások kiadására vonatkozó szabályok
Az igazolások kiadására a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 80. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak, vagyis a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
A kiadásra kerülő igazolások körét nem az Mt., hanem más kapcsolódó jogszabályok rögzítik egyes esetekben eltérő, rövidebb határidőt szabva az igazolások kiadására.
Kilépő munkavállalók igazolásai
A munkaviszony megszüntetésekor az alábbi igazolásokat köteles kiadni a munkáltató a munkavállaló részére:
- Adó adatlap
- Jövedelemigazolás (kérelemre)
- Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához
- Társadalombiztosítási igazolvány (TB kiskönyv lezárása, átadásának igazolása)
- Tartozásigazolás
- Összevont igazolás levont és fizetett járulékokról.
Adó adatlap
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. § (5) bekezdése szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.
Vagyis az Art. az Adó adatlap kiadása kapcsán az Mt. általános szabályaihoz képest eltérő határidőt szab az igazolás kiadására.
Jövedelemigazolás
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a jogviszony megszűnésének napján a biztosított írásbeli kérésére jövedelemigazoláson köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt.
Az igazolás kiadása fentiek szerint a munkavállaló írásbeli kérelme alapján történik és kiadását a jogviszony megszűnésének napján kell teljesíteni, vagyis a Korm. rendelet a jövedelemigazolás kiadása kapcsán az Mt. általános szabályaihoz képest eltérő határidőt rögzít.
Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához
Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint az „Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához” elnevezésű igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni.
Emlékeztetőül jelezzük, hogy 2016. augusztus 23-től a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2016. (VIII. 22.) NGM rendelet az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggésben módosult az igazolólap 11. pontja.
Az igazolás kiadására az Mt. általános szabályaihoz képest egy szűkebb határidőt szab a Korm. rendelet.
Társadalombiztosítási igazolvány
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja.
Vagyis a Korm. rendelet a társadalombiztosítási igazolvány kiadása kapcsán az Mt. általános szabályaihoz képest eltérő határidőt állapít meg.
Tartozásigazolás
A bírósági végrehajtásról szóló 1994 évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 78. § (1)-(2) bekezdései alapján a munkáltató köteles munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása.
A Vht. 78. § (3) bekezdése szerint, ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. A tartozásigazolás kiadására szintén eltérő az Mt.-ben rögzített határidőhöz képest.
Összevont igazolás levont és kifizetett járulékokról
A foglalkoztató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 47. § (3) bekezdése alapján köteles a jövedelemigazoláshoz csatoltan a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő “tól-ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, mely igazolást a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén soron kívül kell kiadni.
Vagyis a Tbj. a társadalombiztosítási igazolvány kiadása kapcsán az Mt. általános szabályaihoz képest eltérő határidőt állapít meg.
Fentiekből megállapítható, hogy az igazolások kiadása vonatkozóan az egyes jogszabályok speciális rendelkezéseket tartalmaznak az Mt. által meghatározott általános szabályokhoz képest, jellemzően a munkaviszony megszűnésének napjához kötik az igazolás kiadását, míg az Mt. a jogviszony megszűnésének módjától teszi függővé a határidőt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például munkáltató általi felmondás esetén az Mt-ben rögzített határidő szűkítő jellegű, hiszen a munkaviszony csak a felmentési idő végén szűnik meg, vagyis a fentebb részletezett jogszabályok alapján csak a jogviszony megszűnésekor kellene az igazolásokat kiállítani, ennek ellenére az Mt. szerint legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon meg kell, hogy történjen az igazolások kiadása.