Az NGM által tavaly novemberben közzétett idei évre vonatkozó ellenőrzési terv értelmében 2016 október 1-től országos célvizsgálat indul a munkaidőre, pihenőidőre és a nyilvántartásra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése kapcsán.
A téma jelentőségét jól mutatja, hogy bár a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ügyrendjében elenyésző a munkaidő, pihenőidő szabályozáshoz kapcsolódó munkavállalók által indított munkaügyi perek száma és az ezeken túlmenően a közigazgatási és munkaügyi bíróságok elé kerülő ügyek jelentős része is a munkaügyi ellenőrzések során hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatához kapcsolódik, ugyanakkor ezen munkaügyi ellenőrzések során tett megállapítások és az ezekhez kapcsolódó intézkedések jelentős hányada a mai napig a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos munkajogi szabályok megsértésével függ össze.
A szabályozási környezet folyamatos változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére. A célvizsgálat során a munkaidő beosztások és a munkaidő nyilvántartások megfelelőssége, a munkáltató által alkalmazott működési rendi besorolás jogszerűsége és az ez alapján alkalmazott általánostól eltérő munkaidő beosztási szabályok megtartása, a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alapján alkalmazható egyenlőtlen munkaidő beosztás szabályai, valamint a szabadságolás rendjére vonatkozó szabályok ellenőrzésére kerül majd sor.
A munkaidő nyilvántartások kapcsán fontos arra figyelemmel lenni, hogy azok megfeleljenek a teljesség követelményének, vagyis a munkaidő kezdő és befejező időpontját is tartalmazzák, ne csak a ledolgozott munkaidőt, továbbá feleljenek meg a naprakészség és az ellenőrizhetőség követelményének.
Bár az Mt.-ben nem szerepel, mégis a legújabb bírói gyakorlatból az olvasható ki, hogy a munkavállaló munkaidő-nyilvántartáshoz való hozzáférését köteles a munkáltató biztosítani. A Kúria Mfv.II.10.825/2011/5.számú ítéletének indoklása ehhez kapcsolódóan a következőket mondta ki: „A jogszabály ilyen irányú tételes rendelkezése hiányában is megállapítható az, hogy a szabályozás céljának csak a munkavégzés helyén vezetett, vagyis olyan nyilvántartás felel meg, amely mind a munkavállalók, mind a hatóság részéről azonnal ellenőrizhető.”
Ez egyébiránt más Kúria ítéletekben is következetesen megjelenik: „A szabályozás céljából és jellegéből következően azonban a nyilvántartást az egyes adatok elszámolási kötelezettségéhez kötődően kell vezetni, vagyis akként, hogy az egyes munkaidő elemek jogszabályi feltételeire vonatkozó rendelkezések betartása ellenőrizhető legyen a hatóság és a munkavállalók számára. Ennek során figyelemmel kell lennie a nyilvántartott adatok tartalmára és a nyilvántartásuk rendeltetésére” [Mfv.II.10.646/2011/4.szám].
A naprakészség leginkább azoknál az elektronikus munkaidő-nyilvántartási rendszereknél lehet a célvizsgálat során problémás, melyek a tárgynapi munkaidő kezdetét prezentáló munkaidő nyilvántartást, nem képesek a tárgynapon készíteni, csak olyat, mely a munkaidő kezdete helyett a tényleges blokkolási időket tartalmazza. A munkaügyi hatóság álláspontja szerint a nyilvántartás lényege éppen az, hogy a munkakezdés és befejezés időpontja annak kezdetekor, illetőleg végén rögzítve legyen. A hatósági álláspont helyességét több bírói ítélet is alátámasztotta, például a Kúria Mfv.II.10.585/2011/4. számú ítéletének indoklása is, mely kimondta, hogy „a nyilvántartani rendelt adat jellege határozza meg, hogy ennek milyen időszak vonatkozásában kell rendelkezésre állni. A felperes által alkalmazott un. blokkoló kártyás munkaidő-nyilvántartás a törvényi előírásoknak nem felelt meg, mert a központba beérkező adatok csak 24 óránként kerültek frissítésre és sem az ellenőrök, sem a munkavállalók számára nem voltak hozzáférhetőek, ellenőrizhetőek.”
A célvizsgálat október 1-jén indul és november végéig tart.