BDO munkaügyi portál

Munkába járás gépjárművel. Végül mennyi az annyi?

2017. március 2. 16:06
Szerző(k): Muhoray Beáta
munkába jjárás költségtérítése

Az újév első napja pozitív változást hozott azoknak a munkavállalóknak, akik a munkába járást gépjárművel oldják meg, hiszen a jó ideje változatlan 9 Ft/km költségtérítés összege 15 Ft/km-re emelkedett.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén kötelezően térítendő 15 Ft/km összeg, mindössze 12 napig volt hatályban, ugyanis a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) módosítása értelmében 2017. január 13. napjától a kötelezően térítendő összeg ismét 9 Ft/km. A hangsúly a kötelezőn van: 9 Ft/km térítése – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – kötelező, míg a 15 Ft/km térítése a munkáltató döntésétől függ.

Mennyi az adómentes térítés összege?

2017 január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem kell figyelembe venni a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál azt a költségtérítést, amit 15 Ft/km értékben biztosít a munkáltató. Az adómentes költségtérítés a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével állapítható meg.

A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint 2017. január 1-től a jogosultsági feltételek fennállása esetén a fenti összeg, azaz 15 Ft/km illette meg a munkavállalókat a munkába járás költségtérítése címén.

2017 január 13. napjától azonban módosításra került a Korm. rendelet említett bekezdése, oly módon, hogy a 15 Ft/km 60 %-a illeti meg a munkavállalókat a munkába járás költségtérítése címén, vagyis ismét a korábbi 9 Ft/km az irányadó az elszámolás során.

Mikor adható az adómentes költségtérítés?

A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a munkáltató az alábbi esetekben biztosíthatja a gépjárművel történő munkába járás adómentes költségtérítését:

  1. a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  2. a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
  3. ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni;
  4. a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

A munkába járás főszabály szerint a közigazgatási határon kívülről történő utazásra értendő, ugyanakkor egyes meghatározott esetekben, például a helyi és helyközi közösségi közlekedés hiányában közigazgatási határon belül is megvalósul. A munkáltató a nevesített speciális körülmények hiányában is munkába járásnak minősítheti a közigazgatási határon belülről történő munkába járást, amennyiben az érintett munkavállaló a c) és d) pontban meghatározott munkavállalói körbe tartozik.

A költségtérítés alapja, feltételei

Az Szja tv. 25. § (2) b) pontja értelmében a költségtérítés a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell megállapítani. A Korm. rendelet 7. §-a szerint a munkavállaló az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Együttműködési kötelezettsége nemcsak a munkavállalónak van, hanem a munkáltatónak is, ahogy erre a Kúria egy korábbi ítéletében rámutatott. Az Mfv. III. 10.446/2012. számú ügyben kimondta a Kúria, hogy a munkáltató megsérti az együttműködési kötelezettségét, ha a munkába járáshoz nyújtandó utazási költségtérítés tekintetében nem tájékoztatja a munkavállalót az elszámolás feltételeiről.

Magasabb összegű költségtérítés biztosítása

A munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy a kötelező 9 Ft/km összeget számolja el munkavállalói számára, vagy ennél magasabb összegben biztosítja a költségtérítést.

Amennyiben a munkáltató az előírt összegnél magasabb összegű költségtérítést biztosít a munkába járáshoz, úgy a többletjuttatást akár feltételekhez is kötheti, például előírhatja, hogy a különbözet csak abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha saját tulajdonú gépjárművet használ, ahogy arra a Kúria Mfv. I. 10.610/2012. számú ügyben is rámutatott.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén a munkáltató 15 Ft/km összeghatárig adómentesen biztosíthatja a költségtérítést a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésének értelmében.

Mennyi a havi maximum?                                                       

A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső havi korlátja 2017-ben 35340,- Ft, a nemzetgazdasági miniszter 2017. január 13-án kiadott közleménye alapján.