BDO munkaügyi portál

Havi egészségbiztosítási statisztikai jelentés KSH statisztika beküldésének határideje (tárgyhónapot követő hó 11. napjáig)

Társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolása (tárgyhónapot követő hó 11. napjáig, az EB16-F1 nyomtatványon)

Munkaügyi ellenőrzések során a legtöbb esetben a munkaidő nyilvántartások miatt kerül sor intézkedésre

2017. november 24. 15:39
Szerző(k): BDO Admin
1194829_99022939

Tavaly a munkaügyi ellenőrzések során a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos intézkedések száma megközelítette a 12 ezret. Ezen intézkedések 55 százaléka kifejezetten a munkaidő-nyilvántartásokhoz volt köthető. A jogszabályi előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései számos esetben nehézséget okoznak a munkáltatóknak, melynek eredményeképpen a munkaidő-nyilvántartás tipikus buktató az ellenőrzött munkáltatók számára.

Az a Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezéseiből is egyértelműen leszűrhető, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltatót terhelő kötelezettség, a dokumentumban szereplő adatoknak naprakész módon kell rendelkezésre állniuk, még pedig oly módon, hogy abból a munkaidő kezdő és befejező időpontja megállapítható legyen.

A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az összes munkaügyi dokumentum közül messze a munkaidő nyilvántartást övezi a legtöbb bizonytalanság. Ennek egyik oka az, hogy mivel az Mt. a kötelezettségről csak röviden rendelkezik, a követelmények részleteit a sok esetben csak a kapcsolódó bírósági ítéletek alakítják.

Munkavállaló és a hatóság általi ellenőrizhetőség

Tipikus példa, hogy a munkaidő-nyilvántartások vezetése kapcsán az Mt. nem tartalmazza a munkavállaló közvetlen vagy közvetett módon történő betekintési, ellenőrzési vagy másolatkészítési jogát. A kapcsolódó ellenőrzési és bírósági gyakorlat alapján ugyanakkor az ellenőrzés jogát a magyar munkavállaló részére is biztosítani szükséges. Ez a jog egyébként számos európai állam – például Ausztria, Csehország, Lengyelország, stb. – munkajogában ismert és szabályozott, célszerű lenne itthon is annak explicit beemelése a törvény szövegébe.

De ugyanilyen banánhéj a munkaügyi hatóság által történő mindenkori ellenőrizhetőség kérdése is. Hiába alkalmaz a munkáltató elektronikus munkaidő nyilvántartó rendszert, ha az ellenőrzés időpontjában – ami történetesen mondjuk az éjszakai műszak – nincs senki az üzem területén, aki a rendszerbe „belépve” bemutathatná az ellenőrzés tárgyát képező munkaidő-nyilvántartásokat.

Hitelesség és nyilvántartásszerűség

A hitelesség és nyilvántartásszerűség követelménye is gyakran sérül: egy olyan elektronikus munkaidő nyilvántartás, melyben az adatokat utólag és nyom nélkül bármikor tudja módosítani a munkáltató, lényegében egy ceruzásan készített papír alapú időnyilvántartásnak feleltethető meg – hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Nem csoda, hogy a munkaügyi ellenőrzések során erre a szempontra is fokozottan odafigyelnek az ellenőrök.”

Néhány további, nagyon tipikus példa a munkáltatók által elkövetett hibákra:

  • a munkaidő-nyilvántartás nem a munkaidő kezdő és befejező időpontját, hanem a munkahelyre történő érkezést és onnan történő távozást tartja nyilván. Ez főként azért lehet probléma, mert jó eséllyel rendkívüli munkaidő fog keletkezni. Ilyenkor pedig jogosan kéri számon az hatóság a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazási szabályainak hiányát is.
  • a munkaidő nyilvántartás adatai nem teljesen naprakészek, mert csak meghatározott idő elteltével frissül a rendszer
  • a munkaidő-nyilvántartásban nem kerül rögzítésre minden olyan adat, amiből a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabályok megtartása ellenőrizhető és igazolható (munkaidő kezdő és befejező időpontja, munkaközi szünet, heti pihenőnapok, szabadnapok, stb.)

A fenti példák is jól mutatják, mennyire ágas-bogas a munkaidőhöz kapcsolódó problémák köre, amit az is nehezít, hogy a napi ellenőrzési gyakorlatban egy-egy kérdést tekintve az ország egyes régióiban is eltérő a munkaügyi ellenőrzési gyakorlat – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője. – Jelentősen javítana a helyzeten a követelmények jelenleginél szélesebb körű kodifikálása, melynek révén erősíthető lenne a munkavállalók kapcsolódó munkajogi védelme is.”