BDO munkaügyi portál

Havi egészségbiztosítási statisztikai jelentés KSH statisztika beküldésének határideje (tárgyhónapot követő hó 11. napjáig)

Társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolása (tárgyhónapot követő hó 11. napjáig, az EB16-F1 nyomtatványon)

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény változása a C-298/09 RANI ügy tükrében

2016. augusztus 25. 17:39
Szerző(k): Mészáros Etelka, Máriás Attila
bdo-global-manufacturing3

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2016. július 8-tól változott, melynek eredményeképpen egyrészt rögzítésre került, hogy a munkaügyi ellenőrzés hatálya kiterjed a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (külföldi munkáltató), másrészt a munkaügyi felügyelők a törvényben meghatározott értékelési szempontok alapján jogosultak vizsgálni a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését.

A változás némelyest kapcsolódik ahhoz, mely régóta vita tárgyát képezi szakemberek körében is, vagyis, hogy pld. egy szlovák, vagy román munkaerő kölcsönző cég Magyarországon történő nyilvántartásba vétel hiányában – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében – jogosult-e munkaerő kölcsönzési tevékenységet végezni.

A C-298/09. sz. ún. RANI ügyben egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég, aki nem rendelkezett Magyarországon az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásbavételével és engedélyével 400 munkavállalót, munkaerő-kölcsönzési szerződéssel egy gumigyártó cég rendelkezésére bocsátott, határozatlan időre. A gumigyártó 2007. június 25-én arról döntött, hogy 15 munkavállalót saját állományába vesz és kezdeményezte a munkaerő-kölcsönzési szerződés felbontását. A kölcsönző cég arra hivatkozott, hogy a szerződés felbontása álláspontja szerint jogellenes, és kérte a bíróságot, hogy kötelezze a gumigyártót az elmaradt haszonért és felmerült költségekért 306 129 091 HUF kártérítésre. A gumigyártó a kereset elutasítását kérte. A bíróságon a gumigyártó az akkori Mt. 193/D.§-ára hivatkozott hivatkozott, miszerint kölcsönbeadó tevékenységet csak olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság végezhet, akit az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vett, és a tevékenységét csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése után kezdheti meg, tehát kölcsönbeadó szolgáltató csak belföldi székhellyel rendelkező szolgáltató lehet. Így álláspontja szerint a szerződés érvénytelen, ennélfogva nem követelhető kártérítés sem.

A bíróság, bár úgy ítélte meg, hogy a magyar szabályozás szerint a külföldi társaságok számára tiltott tevékenységről van szó, még a RANI Slovakia által felvetett kérdés alapján kétségeket fogalmazott meg a szabályozásnak az EGK-Szerződés szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, valamint az EK/96/71 irányelv rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségét illetően, így az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozali eljárás keretében.

Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bírósága egyrészt kimondta, hogy a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvet nem lehet úgy értelmezni, hogy a tagállam jogosult lenne arra, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység gyakorlását csak a belföldön székhellyel rendelkező társaságoknak tegye lehetővé, vagy a szóban forgó tevékenység engedélyezését illetően e társaságoknak a más tagállamban letelepedett társaságokhoz képest kedvezőbb bánásmódot biztosítson. Másrészt az is deklarálásra került, miszerint az EK szerződés vonatkozó cikkeit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes minden olyan tagállami szabályozás amely a munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenység gyakorlását csak a belföldön székhellyel rendelkező vállalkozásoknak teszi lehetővé.

2016. július 8-i hatállyal módosult munkaügyi ellenőrzési törvény alapján a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség az külföldi munkáltatót abban az esetben terheli, ha a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez Magyarország területén az Mt. 295. § szerinti munkavállalót foglalkoztat vagy kíván foglalkoztatni.

Ezt legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdésekor köteles a munkaügyi hatóság felé magyar vagy angol nyelven az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen megtenni.

Ha az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt észleli, hogy a külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott – legfeljebb 30.000 Ft összegű közigazgatási bírságot szab ki.