BDO munkaügyi portál

2017. január 1-től több ponton változnak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogszabályok: minimálbér, garantált bérminimum, napi pihenőidő, egészségügyi szolgáltatási járulék, munkába járás költségtérítése, szochó, cafeteria, stb. Mutatjuk a fontosabbakat!

Minimálbér és garantált bérminimum

A 430/2016. (XII. 15.) Kormányrendelet rendelkezik arról, hogy 2017. január 1-jétől a minimálbér havi összege havi 111 000 Ft-ról 127 500 Ft-ra, míg a garantált bérminimum havi 129 000 Ft-ról 161 000 Ft-ra emelkedik. Ennek megfelelőn a heti minimálbér 29310 Ft, a napi minimálbér 5870 Ft, az egy órára jutó minimálbér 733 Ft, a heti garantált bérminimum 37 020 Ft, a napi garantált bérminimum 7410 Ft és az egy órára jutó garantált bérminimum 926 Ft-ra változott.

Munkaszüneti napok körüli munkarend

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 102. § (5) bekezdése szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig rendeletben szabályozhatja az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának változtatását a munkaszüneti napok körül.

2017. évre nem született rendelet munkanap áthelyezésről és az Nemzetgazdasági Minisztérium a BDO megkeresésére külön is megerősítette, hogy nem lesz munkanap áthelyezés.

Új munkaszüneti nap (ígéret van, törvény még nincs)

2017-ben várhatóan április 14-e (Nagypéntek) munkaszüneti nap lesz, melyhez kapcsolódóan nagy valószínűséggel módosítani fogják az Mt-ben a munkaszüneti napokról szóló 102.§ (1) bekezdésben szereplő felsorolást. Amennyiben munkaszüneti nap lesz Nagypéntek, akkor 2017. április hónapban az általános munkarend szerint 18 munkanap lesz, vagyis 144 óra a rendes munkaidőben ledolgozandó óraszám.

Jelen összefoglaló elkészítésekor az Mt. 102.§ (1) bekezdésében szereplő munkaszüneti napok felsorolását még nem módosították.

A napi pihenőidő mértéke

A napi pihenőidő biztosítására vonatkozó szabályozás 2017. január 1-jétől változik, ugyanis módosításra került az Mt. 104. §-a. A változás értelmében a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében is a főszabály szerinti napi 11 órás pihenőidő biztosítása kötelező, illetve a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának el kell érnie a 22 óra tartamot, vagyis amennyiben az egyik nap csak a csökkentett 8 órát alkalmazza a munkáltató, másnap ezt 14 órás pihenőidővel köteles kompenzálni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult 2016-ban havonta 7050 Ft (naponta 235 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volt kötelezett. 2017. január 1-jével a járulék összege havi 7110 Ft és napi 237 Ft-ra emelkedett a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdése szerint.

Munkába járás költségtérítése

Változott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését illetően.

A munkavállalók napi munkába járásával, illetve hazautazásával kapcsolatos szabályokat a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. A szabályozásban nem történt változás, továbbra is abban az esetben biztosítható az Szja. szerinti költségtérítés a munkába járás, illetve a hazautazás kapcsán, amennyiben a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, illetve ha munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudná azt a munkavállaló igénybe venni, továbbá abban az esetben, ha munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van, valamint akkor, ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága okán nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni.

Az Szja 25. § (2) bekezdésében az utazási bérlet, illetve utazási jegy elszámolása kapcsán nem történt változás, ugyanakkor a saját gépjárművel történő munkába járás esetén (a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével) változott a kilométerenként elszámolható összeg, mely a korábbi 9 Ft-ról 2017. január 1. napjától 15 Ft-ra emelkedett.

Rehabilitációs hozzájárulás

2017. január 1-től több ponton is módosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, melyek közül kiemeljük, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összege az eddigi 964500 Ft/fő/év összegről 1147500 Ft/fő/év összegre módosult (A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.).

Mint az ismeretes, a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHÓ) változások

A SZOCHO mértéke

Az adó mértéke 27%-ról 22 %-ra csökkent az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 459. § (1) bekezdése alapján. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében (a FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó foglalkozások) a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 11%-ával.

25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén

A 25 év alatti, valamint az 55 év feletti munkavállaló esetén a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 11%-ával.

25 év alatti pályakezdő munkavállaló esetén (legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony, NAV igazolás) a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 22%-ával a foglalkoztatás első két évében.

Tartósan álláskereső személyek

A tartósan álláskereső személyek (az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatását megelőzően 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként tartott nyilván) esetében a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft után 22% a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben 11% a részkedvezmény mértéke.

Anyasági ellátásban részesülők

Az anyasági ellátás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően igénybe vehető adókedvezmény a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 22%-a, a foglalkoztatás harmadik évében 11% a részkedvezmény mértéke.

Ettől eltérően ha a munkavállaló a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül esetében az adókedvezmény mértéke a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 22%-a és  a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében 11%.

Szociális szövetkezet

2017. január 1-től több ponton változott a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény is, így többek között deklarálásra került, hogy a szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát, továbbá tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.

Szociális szövetkezetben tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt eddig is az létesíthetett, aki álláskeresőnek, vagy közfoglalkoztatottnak minősült, ugyanakkor eddig a szövetkezeti törvényben nem szerepelt a 3 hónapos korlát.

A tagi munkavégzésre vonatkozó szabályokat 2017. január 1-től – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatásköri szabályainak változása okán – a munkaügyi hatóság is jogosult lesz ellenőrizni.

Munkaügyi és munkavédelmi célvizsgálatok 2017-ben

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. november 2-án kelt közleménye szerint az alábbi célvizsgálatok várhatóak 2017-ben a munkaügy és a munkavédelem területén:

Munkaügyi ellenőrzés

2017. március 1-től 2017. április 30-ig célvizsgálat, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek ellenőrzésére.

2017. június 1-től 2017. július 31-ig célvizsgálat, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak és a jogviszonyok rendezettségének ellenőrzésére.

2017. október 1-től 2017. november 30-ig célvizsgálat, a személy és vagyonvédelmi foglalkoztatóknál.

Munkavédelmi ellenőrzés

2017. április 1-től 2017. június 30-ig építőipari kivitelezési tevékenység munkavédelmi célvizsgálata.

2017. július 1-től 2017. december 31-ig megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeinek munkavédelmi célvizsgálata.

2017. október 1-től 2017. december 31-ig kereskedelmi ágazat munkavédelmi célvizsgálata.

Cafeteria

2017-ben a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szeresére kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni, a korábbi 1,19-szeressel szorzóval szemben, így a teljes közteher 2017-ben 34,22%.

Jelentősen változott a kedvezményesen adózó elemek köre, olyan népszerű juttatások kerültek ki ebből a körből, mint például a helyi utazási bérlet, az Erzsébet utalvány, az iskolakezdési támogatás és az önkéntes pénztári juttatások.

Az elérhető elemek között egyrészről Széchenyi Pihenő Kártya adható a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel (szálláshely – 225.000 Ft/év, vendéglátás – 150.000 Ft/év, szabadidő – 75.000 Ft/év) továbbá 100.000 Ft összegig készpénz juttatás fizetése is lehetséges ugyanilyen közterhekkel.

A készpénz juttatás esetében külön figyelmet igényel, hogy kedvezményes adózással a teljes összeg munkaviszonyban töltött napokkal arányos részét fizetheti csak ki a munkáltató. Az időarányosan járó összegnél magasabb összeg kifizetése esetén a többlet összeg adózása a munkabérrel megegyezően alakul.

Arra továbbra is figyelmet kell fordítani, hogy a fenti két juttatásra egy összesített, 450.000 Ft-os éves keret vonatkozik. Ez az együttes keret továbbra is a juttatások nettó értékére értendő.

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások esetében érvényes EHO 27%-ról 22%-ra csökkent, így az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15% szja mellé 22% EHO társul. Így munkáltatói teher 2017-ben 43,66%.

Amennyiben a béren kívüli juttatások köréből kikerülő olyan juttatásokat, mint amilyen pld. az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztár, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés, stb. szeretne a munkáltató 2017-ben a munkavállalók részére biztosítani, azt ezen – fentiek szerint kalkulált – 43,66% teher mellett teheti.

Adómentes juttatások

A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde 2017-ben is adómentes juttatások maradnak.

A bölcsődei szolgáltatás esetében korábban kérdésként merült fel, hogy az étkezés térítése is beleesik-e az adómentes kategóriába, a 2017. január 1-jétől hatályos módosítások ezt egyértelműsítik, a törvény szövegében nevesítve megjelenik. Emellett bekerül az adómentes juttatások közé a mobilitási célú lakhatási támogatás és az óvodai ellátások térítése.

2016. nyár elején a 2017-es adószabályokba bekerült egy lehetőség, hogy a munkáltató külön egészségügyi szolgáltatásokat szervezhet a munkatársai számára. A juttatást egy később megjelenő rendelet töltötte volna fel tartalommal. Abból tudtuk volna meg, hogy mit is nyújthatnánk a dolgozóknak. Az őszi törvényalkotás azonban nem léptette hatályba ezt a szakaszt, így nem lesz adómentesen adható 2017-ben ez az egészségügyi szolgáltatás.

Mobilitási célú lakhatási támogatás: amennyiben egy legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát, akkor lehetőség nyílik 2017-től, hogy a munkáltató támogatást nyújtson a munkavállaló albérleti költségeihez. A juttatás a foglalkoztatás első 2 évében a minimálbér 40 százalékáig terjedhet. A következő 2 évben a minimálbér 25%-a lehet a támogatás, majd még egy évig a 15%. Ezt követően nem nyújtható ez a juttatás adómentesen. A munkavállalónak a munkavégzés helyén, valamint annak 60 km-es körzetében nem lehet a nyilatkozattétel időpontjában és a megelőző 12 hónapban lakástulajdona, valamint egy adott lakás vonatkozásában csak egy igénylő kaphatja a támogatást. A kiadás többféle módon is megvalósítható. Egyrészt a munkáltató kifizetheti a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díját vagy ennek egy részét. Másik lehetőség, hogy a munkáltató bérli a lakást, és ingyenesen vagy kedvezményesen a dolgozó részére bocsátja.

Óvodai ellátások térítése: a 2017. január 1-től az Szja-ban nem csak a bölcsőde, hanem az óvodai ellátás és szolgáltatás is korlátozás nélkül megjelenik adómentes elemként. Az elszámolás itt is hasonlóan történik, mint a bölcsődénél. Fizethet a munkáltató közvetlenül az óvodának, vagy kifizetheti a munkatársaknak az általuk behozott óvodai szolgáltatásokról, étkezésről szóló számlákat.

Az egyes meghatározott juttatások és az adómentes juttatások értékét nem kell a 450.000 forintos éves keretbe beleszámolni.

Gyakran használt elemek