BDO munkaügyi portál

A Föld órája (20.30-21.30)

A nyári időszámítás kezdetének munkaügyi aspektusai

2017. március 25. 12:28
Szerző(k): Muhoray Beéta
munkaidőkeret
munkaidő naptár
nyári időszámítás
havibéres
órabéres

Március utolsó hétvégéjén elkezdődik a nyári időszámítás, ha az óraátállítás idején beosztásunk szerint munkát végzünk, úgy a tényleges munkavégzés tartama egy órával kevesebb, mint a papírforma szerinti, de vajon hogyan érinti ez, az elszámolandó munkabért?

Mi lesz az eltűnt óra sorsa?

A kieső egy óra elszámolására vonatkozóan nem fogalmaz meg speciális szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), az elszámolás kapcsán a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 1. § (3) bekezdése rögzíti az irányadó szabályokat, amely szerint a nyári időszámítás kezdő és záró időpontjában munkát végző – nem havibéres – munkavállalók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján kell elszámolni.

Ez a rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a havibéres és az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalók óraátállítással érintett műszakját különböző módon kell elszámolni. Amennyiben egy órabéres díjazással foglalkoztatott munkavállaló végez munkát március utolsó szombatján 22:00 órától vasárnap reggel 6:00 óráig, az hét óra teljesített munkaidőt eredményez, vagyis a munkavállaló a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján hét órára jogosult munkabérre.

Havibéres díjazás esetén azonban már más a helyzet, hiszen a rendelet a ténylegesen ledolgozott idő szerinti elszámolást csak az óra- vagy teljesítménybéres díjazáshoz köti, ezáltal a havibéres munkavállaló esetében ez a rövidebb műszak, nem befolyásolja az elszámolást, a havibére nem kerül csökkentésre a hiányzó órával.

A napi pihenőidő kérdése

A napi pihenőidő mértéke főszabály szerint tizenegy óra, ugyanakkor az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább nyolc óra az Mt. 104. § (1)-(2) bekezdései szerint.

A nyári időszámítás kezdetére vonatkozóan az Mt. 104. § (3) bekezdése egy speciális szabályt fogalmaz meg, mely szerint a napi pihenőidő mértéke fentiek helyett akár tíz, illetve hét órára is csökkenhet ezen a napon.

Ugyanakkor a 2017. január 1-jétől bevezetett új rendelkezést, mely szerint a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának legalább a huszonkét órát el kell érnie, a nyári időszámítás kezdetén is be kell tartani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkáltató 7 óra napi pihenőidőt biztosít a nyári időszámítás kezdetekor, akkor a „huszonkét órás szabály” alapján az azt megelőző, illetve az azt követő napi pihenőidők tartamának el kell érnie a tizenöt-tizenöt órát, annak érdekében, hogy az együttes huszonkét óra tartam biztosított legyen.

Hogyan érinti a munkaidőkeretet a kieső óra?

Munkaidőkeret alkalmazásának esetében további kérdéseket vet fel az órakülönbözet kezelése, hiszen a nyári időszámítás kezdetekor kieső óra az állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazását eredményezhetné a tényleges munkavégzés tartama alapján. A munkaidőkeret óraszámát nem befolyásolja az óraátállítás, hiszen az Mt. 93. § (2) bekezdése szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani, melynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanakkor a korábban részletezett Mt. 99. § (4) bekezdése az átállás idejére 7 óra beosztás szerinti munkaidő alkalmazását teszi lehetővé, amely főszabály szerint a munkaidőkeret lezárásakor be nem osztott munkaidőként realizálódhatna a speciális rendelkezés hiányában.

Az elszámolás kapcsán speciális szabályokat megfogalmazó rendelet alapján a havibéres munkavállaló elszámolását nem befolyásolja az, ha például egy 2017. március havi egyhavi munkaidőkeretben 176 óra helyett 175 órát töltött ténylegesen munkavégzéssel az óraátállítás okán, vagyis a hiányzó egy óra ellenére a munkavállaló részére a havibére kerül elszámolásra.

Ugyanakkor a példa szerinti munkaidőkeretben órabéres díjazás esetén a ténylegesen teljesített 175 óra képezi az elszámolás alapján a rendeletben megfogalmazott speciális elszámolási mód alapján.

Konklúzió

A nyári időszámításra történő átállás idején munkát végzők elszámolása függ attól, hogy foglalkoztatásuk havi-, illetve óra-, vagy teljesítménybérben történik. A havibéres munkavállalók munkabér elszámolását nem befolyásolja az, hogy ténylegesen egy órával kevesebb időt töltenek munkavégzéssel az óraátállítással érintett műszakban, ugyanakkor az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalók elszámolása a ténylegesen teljesített órák számához igazodik.