Az óraátállításból eredő munkaóra-különbözetek elszámolása időről-időre fejtörést okozhat a munkáltatók számára, vajon egyformán kezelendő órabéres és havidíjas díjazás esetén? Befolyásolja a munkaidőkeretben teljesített óraszámot? Jelen cikkünkben ezen kérdéseket taglaljuk.
Nézzük, mit mond az Mt.?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szűkszavúan fogalmaz az óraátállítást illetően. Az Mt. 99. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a főszabály szerinti tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik. Vagyis amennyiben az őszi óraátállítás a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik, úgy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 13 óra, illetve a heti munkaideje legfeljebb 49 óra lehet. Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló hosszabb teljes napi munkaidőben állapodtak meg (készenléti jellegű munkakör esetén, illetve ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója), például a maximális 12 óta tartamban, úgy a beosztás szerinti napi munkaidő maximuma 24 óráról 25 órára emelkedik, még a heti munkaidőre vonatkozó 72 órás korlát 73 órára. Ugyanakkor a többletórák elszámolásával kapcsolatban az Mt. nem tartalmaz speciális szabályokat, az irányadó rendelkezéseket a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló Kormányrendelet rendezi.
A többletóra elszámolása
A nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy a nyári időszámítás kezdő és záró időpontjában munkát végző – nem havibéres – munkavállalók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján kell elszámolni. Vagyis a rendelet szerint órabéres díjazás esetén amennyiben a munkavállaló az óraátállítással érintett tartamban, azaz október utolsó vasárnapján 3 órakor a munkaidő-beosztása szerint munkát végez, például szombat este 22:00 órától vasárnap reggel 06:00 óráig kerül beosztásra, úgy számára 9 óra munkavégzést kell elszámolni, figyelemmel arra, hogy az óra három óráról két órára átállításra kerül, mely növeli a ténylegesen teljesített munkaidőt. Ugyanakkor havibéres díjazás esetében nem befolyásolja az elszámolást az, hogy a munkavállaló az adott műszakban 8 óra helyett 9 óra munkavégzést teljesített, a ténylegesen ledolgozott többletórától függetlenül történik az elszámolás.
Ledolgozott munkaidő megállapítása munkaidőkeretben
Munkaidőkeret alkalmazásának esetében további kérdéseket vet fel az órakülönbözet sorsa, hiszen a téli időszámítás kezdetekor keletkező többletóra munkaidőkereten felüli óraként jelentkezhet a tényleges munkavégzés tartama alapján. A munkaidőkeret óraszámát nem befolyásolja az óraátállítás, hiszen az Mt. 93. § (2) bekezdése szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani, melynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanakkor a korábban részletezett Mt. 99. § (4) bekezdése az átállás idejére 13, illetve speciális esetben 25 óra beosztás szerinti munkaidő alkalmazását teszi lehetővé, amely ha nem kerül kompenzálásra az adott munkaidőkeret tartama alatt, bizony főszabály szerint a keret végén, mint kereten felüli munkaidő jelentkezik a tényleges beosztás szerinti munkaidő alapján.
Az elszámolás kapcsán speciális szabályokat megfogalmazó rendeletet alapján a havibéres munkavállaló elszámolását nem befolyásolja az, ha például egy 2016. október havi egyhavi munkaidőkeretben 168 óra helyett 169 órát töltött munkavégzéssel a munkaidő-beosztása alapján, vagyis a többletóra nem tekintendő munkaidőkereten felüli munkavégzésnek, a munkavállaló részére a havibére kerül elszámolásra.
Ugyanakkor a példa szerinti munkaidőkeretben órabéres díjazás esetén a 169 óra kerül elszámolásra a munkaidő beosztás szerint ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján, a 168 órán felüli óraátállítás miatt keletkező egy óra nem munkaidőkereten felüli óraként, hanem alapbérrel kerül elszámolásra.
Konklúzió
A téli időszámításra történő átállás esetén az óraátállításból eredő munkaóra-különbözetek elszámolása különböző módon kezelendő órabéres és havidíjas díjazás esetén, a keletkező többletórák nem generálnak munkaidőkereten felül végzett munkát, havibéres díjazás esetén a havibér, órabéres díjazás esetén a ténylegesen ledolgozott munkaidő lesz az irányadó.